Főoldal Regisztráció

Blog, hej!

- víg -   2008-03-05 20:53:02

A blog - természetesen csak az után, hogy önkifejezési eszköz - mára egyértelműen marketingstratégiai eszközzé is vált. Nyilvánvaló, hogy akik már használják - azaz teremtik a műfajt - sokkal jobban tudják ezt nálam, és valószínű, hogy sok olvasónál is jobban.

Egy jó blog legjobb tulajdonsága - mondják - az, hogy van, azaz mindig van, pontosabban mindig van mit olvasni, mert valaki mindig ír bele valamit. Tehát, mindig frissül. Ebből a szempontból ez nem jó blog. Ritkán frissül, mások meg nem írnak bele, mert nincs mivel vitatkozni, ráadásul nem sorakoztatok fel alapigazságokat, nem árulok el titkokat, nem provokálom az ellenlábasokat - és általában: nincs támadási felület.

Az az igazság, hogy tulajdonképpen kimondottan orr- és szájhúzogatások közepette fogtam hozzá az íráshoz. Egyszerűen, mert azt gondolom, hogy pusztán azért, mert sokan művelik, ez nem egy üdvözítő tevékenység, sőt, sokkal inkább meglehetősen alávaló dolog, főleg, ha belegondolunk:

- Hányan rágták már a tollszárukat írás közben - majd tépték-gyűrték a saját kéziratukat, hogy a végére maradjon valami érdemi. Maradt: a könyvtárak tele vannak.

- Hányan képesek telerondítani az egész világot előre megfontolt bárgyúsággal - da az még hagyján. Ál-hétköznapi, ál-bennsőséges, ál-lati :) hülyítés... Olvastál már Gyurcsány-blogot? Én már eccer majdnem... :(

Pedig blogolvasás helyett lehetne olvsani, blogírás helyett írni, blogolás helyett meg bármi mást, amihez nem kell kivasalni az agytekervényeket...

...

Tudja még valaki, hogy mi az a görcsgaluska leves? Hát, én tudom, de nem mondom meg. Majd akkor, ha látom, hogy érdekel, ha biztos lehetek benne, hogy örömmel hallgatod, mert velem együtt megélheted-kipróbálhatod az élményt, azt, ami a hátterét adja egy egyszerű ételnek: amit érdemes még mellé elmesélni. Tehát, majd élőszóban, jó társaságban, ahol lehet anekdotázni.

Szóval, fiúk, az élet rövid, a villamos hosszú. Hagyjuk a szájtépést. Egyre inkább hajlunk bizonyos improduktív lébecre, amit én eléggé pironkodva...

Közben pedig (közhelyek jönnek, kérem kapcsolja ki!) globalizálódunk, mutánsokkal és klónokkal hadakozunk, döglünk meg a fosszíliák füstjétől, magunktól, amikor az ösztönlény képennyalja az észt - és távoli adóparadicsomokról álmodunk.

Egyesek meg azt várják, hogy édesdeden vigyorogjunk álmunkban, mert akkor még kihörpinthetik, amit az éjjeliszekrényre tett poharunkban találnak.

Száraz torokkal fogunk ébredni...

Mi vígasztaljon? Hát, izé...

Annyi jó hír van, hogy a Káromkodni nem szép dolog című korábbi opuszomat a Google jól értékeli: első a káromkodás megítélésben őszerinte.

Ja, és megelőzi a Jáksó hasonlóját... :)

Íme, nézd meg!

Cimkék: delegáció Google Gyurcsány-blog helyezés leves retró világnézet


0 hozzászólás



Szólj hozzá!
Ebben a blogban csak belépett felhasználók kommentezhetnek.